Nyitvatartás

  • hétfő: zárva
  • kedd, péntek: 8 - 17
  • szerda - csütörtök: 12 - 17
  • szombat: 8 - 12
76 / 461 - 429
psvk@psvk.hu
 

Olvasói állapot

Belépés

Madárbarát klub - Szünetel

 
 
 
Az év madara címmel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a különböző fajok vagy madárcsoportok és azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a társadalom figyelmét. A négy évtizede futó programban a lakosság tavaly három fajra szavazhatott: az erdei fülesbagoly mellett a füleskuvikra és az uráli bagolyra – közölte az MME hétfőn az MTI-vel.
 
 
 
A szavazáson győztes erdei fülesbagoly Magyarország legismertebb és lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja. Közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják.
 
Hatalmas elterjedési területű madár, Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ. A világállomány mintegy 28 százaléka él Európában. Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6,5-12 ezer pár közé becsülhető.
 
 
Ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát kisrágcsálók képezik, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is. A hazai köpetvizsgálatok alapján leggyakrabban mezei pockot, erdeiegér-fajokat és házi egeret fog. Őszönként hatalmas, települési szinten akár több százas csapatokban jelenik meg a falvak, városok fáin, hogy itt áttelelve, éjszakánként innen kijárva vadásszanak.
 
 
 
Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, az autók és vonatok általi elütés számos madár pusztulását okozza minden évben. A gyéríthető varjúfélék fészkeiben kotló tojókra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt veszélyt jelent az illegális „belepuskázás”, amikor a vadászok a tiltást figyelmen kívül hagyva alulról belelőnek a fészekbe. A varjúfélék, mint a legfontosabb fészekgazdák helyenkénti megritkulása negatívan hat a fészkelő párok számának alakulására.
 
Az MME közleménye szerint az év hüllője a keresztes vipera lett. Mint írják, az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, folytatva a 2012-ben indult Év hüllője/Év kétéltűje programot, „Nem minden mérges, ami fekete!” címmel hirdette meg 2020 év hüllőjének a keresztes viperát.
 
 
„A felhívó szlogen célja annak a tévhitnek az eloszlatása, hogy minden fekete kígyótól tartani kell, hiszen a hazai, nem mérges siklófajok között is akadnak sötét színváltozatok” – olvasható az MME közleményében.
 
 
A győztes keresztes vipera nem nő nagyra, egy 60-80 centiméteres példány már hosszúnak számít. A hímek alapszíne szürke vagy hamvasszürke, fekete cikk-cakk mintázattal, de előfordulnak sárgás vagy éppen vöröses árnyalatú példányok is. A nőstények barnásak és a hátszalagjuk is barna. Itthon azonban előfordulnak koromfekete példányai is, a sík és dombvidéki vizes élőhelyek közelében, Somogyban, Zalában és a Beregben. Van, hogy az egész kígyó éjfekete vörös szemekkel, sokuknál az ajakpikkelyek azért fehérek. Pupillájuk nappali fényben függőlegesen hasított, ez Magyarországon egyértelműen megkülönbözteti őket a siklóktól.
 
 
 
Ugyan hazánkban csak szigetszerűen fordul elő, az egyik, ha nem a legnagyobb elterjedésű hüllő a földön: Nyugat-Európától egészen a Távol-Keletig elterjedt, északon a sarkkörön túl hatol. Elsősorban domb és síkvidéki erdőszegélyeken, sokszor vizes, mocsaras élőhelyeken él, de megtalálható magas hegyvidékeken is, mint a Kárpátok.

 

Kövess minket

  

Elismeréseink





Könyvajánló

Linkek