06.05. KÖRNYEZETI VILÁGNAP

Az elmúlt 50 évben világszerte tapasztalható változás üteme példátlan az emberi történelemben.

A világ szárazföldi területeinek 75%-át, a tengeri területeknek pedig 66%-át már teljesen átalakította az ember, az édesvízi élőhelyek több mint 85%-át már elveszítettük (ezek fogyatkozási üteme 3-szor gyorsabb, mint az erdőké). A part menti természetes élőhelyek és a korallzátonyok elvesztése miatt csökkent a természetes partvédelem - az óceáni korallzátonyok életközösségeinek egyharmadát fenyegeti a pusztulás, amit az utóbbi évtizedekben felerősített az éghajlatváltozás.

1 millió faj került közvetlenül a kihalás szélére! Ilyen fokú kihalási hullámra még nem volt példa az emberiség történelmében. A szárazföldi fajok közül mintegy félmilliónak nincs esélye hosszú távú túlélésre, ha nem állítják helyre az élőhelyeiket. A kétéltűeknek 40%-a, a rovarok 10%-a van kipusztulóban. A veszélyeztetett madarak 23%-át olyan fajok teszik ki, amelyeknek elterjedését az éghajlatváltozás veti vissza.

6 másodpercenként egy focipályányi őserdő tűnt el a Földön 2019-ben. Sok erdő vált tüzek martalékává Bolíviában, Ausztráliában, sokat termőfölddé csupaszítottak Brazíliában, Kongóban és Indonéziában – eddig csak 2016- 2017-ben pusztult el több érintetlen, az élővilág sokfélesége szempontjából különleges erdőség a Földön; ráadásul a klímaváltozás felgyorsítja a megmaradt vagy új erdők halandóságát.

A biológiai sokféleség csökkenésének 60%-áért étrendünk, pontosabban az állatok takarmánya felel - ma a szárazföldi területeknek már több mint egyharmadát használjuk növénytermesztésre vagy állattenyésztésre. A talajromlás miatt a világ szárazföldi területeinek 23%-án csökkent a termőképesség. A világ legfontosabb élelmiszernövény-típusainak több mint 75%-a az állati beporzástól függ. A beporzók hiánya miatt a globális éves növénytermesztésből 235–577 milliárd dollárnyi termény került veszélybe.

Globálisan 100%-os a növekedés a megújuló és nem megújuló erőforrások kinyerésében az 1980-as értékhez képest – évente már 60 milliárd tonna energia fogy.
Túlfogyasztunk - 15%-kal nőtt minden évben az egy főre eső anyagfelhasználás 1980 óta.
Túlterjeszkedünk - 100%-kal nőttek a városi területek 1992 óta.
100%-kal nőtt, azaz megduplázódott az üvegházhatású gázok kibocsátása 1980 óta, már 1,1 °C-kal magasabb átlagosan a hőmérséklet a Földön az iparosodás előtti időkhöz képest.

MAGYARORSZÁG SEM KIVÉTEL

A természetes élőhelyek csökkenése miatt Magyarországon is csökken a sokféleség - egyre kevesebb a rovarok faj- és egyedszáma, és emiatt a hazai madárvilág is. 2005 óta fogy a fészkelőállomány a hazai agrár élőhelyeken az MME monitoring adatai szerint. Ugyanis ha csökken az agrárterületek sokfélesége, ha eltűnnek a vizes, bokros élőhelyek és mezsgyék, akkor az ott levő sokszínű növény- és rovarvilág is eltűnik, így a madarak sem jutnak megfelelő táplálékhoz. A fecskék is azért egyre ritkább vendégek hazánkban, mert táplálékuk, a repülő rovarok száma jelentősen megfogyatkozott.

Magyarország jobban melegszik a globális átlagnál - a hőségnapok növekvő száma, gyakoribb aszályok, a csapadékviszonyok megváltozása veszélyeztetik és drágítják élelemtermésünket, a klímaváltozás többek között erdeinket is pusztítja, és a városiasodás, a zöldmezős beruházások is gyérítik a sokféleséget.

VÁLTOZTATNUNK KELL

Az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése már nem távoli, jövőbeni fenyegetés - az éltető természeti élőhelyeket fenntarthatatlan mértékben szántóföldekké, lakott és ipari területekké alakítottuk, sokféle vegyszerrel, hulladékainkkal szennyezzük, idegenhonos fajok behurcolásával veszélyeztetjük, túlfogyasztunk, túlterjeszkedünk... és mindezzel fűtjük a légkört.

Változtatnunk kell. Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus szavaival: „Az ember eddig a természettel küzdött, most pedig a saját természetével kell megküzdenie."

Természeti javak nélkül ugyanis nem élhetünk. Tudjuk, mit és hogyan kellene átalakítanunk úgy, hogy jóllétünk is megmaradjon. Mégsem tettük. Eddig. Változtatnunk kell, kezdhetünk (vissza)zöldíteni. Erre hívja fel a figyelmet az idei környezeti világnap.