Az osztrákok nagy zeneszerzője Franz Joseph Haydn 284 évvel ezelőtt Rohrau-ban született.

Franz Joseph Haydn

(Rohrau, 1732. március 31. – Bécs, 1809. május 31.)

Osztrák zeneszerző, karmester, operaimpresszárió, énekes és zenetanár, a bécsi klasszicizmus első nagy mestere, a klasszikus szonátaforma tökéletesítője, a szimfónia és a vonósnégyes klasszikus műformájának kimunkálója.

1732-ben született Rohrauban, egy kis osztrák faluban. Apja falusi bognármester, aki földműveléssel is foglalkozott. Bár nem volt képzett muzsikus, de zenekedvelő ember lévén tudott hárfán játszani és szeretett énekelni. Anyja jómódú házból való szakácsnő. Szülei felismerték zenei tehetségét, s Hainburg városába adták egyik rokonukhoz, aki ott iskolamester volt. Itt tanult énekelni, ismerkedett a hegedű- és zongorajátékkal, s 6 évesen már kottát olvasott. 1740-ben a bécsi István templom karnagya felvette a kórusába, s bekerült a templomi énekesek kollégiumába, Bécsbe. Szép szopránhangja révén a kórus legkiválóbb szólistái közé tartozott. Mária Terézia egy ízben pénzjutalomban is részesítette.

l7 éves korában a hangja mutálni kezdett, ezért kitették a kórusból, s a kollégiumot is el kellett hagynia. Nyomorúságos évek következtek. Mindent elvállalt, hogy szűkösen megélhessen. (Kottát másolt, templomokban orgonált, komponálni kezdett.) Véletlenül akadt össze egy külvárosi színész-íróval, Kurz Bernardsonnal, aki megbízta “A sánta ördög” című librettójának megzenésítésével. A műnek nagy közönségsikere lett, de a szöveg politikai értelme miatt az előadásokat betiltották. Kapcsolatba került Metastasióval, a kor leghíresebb operaszöveg-írójával, aki beajánlotta a Bécsben működő, nagynevű olasz zeneszerző és énektanár, Porpora mellé zongorakísérőnek. Munkájáért a mester zeneoktatásban részesítette.

1759-ben Morzin gróf meghívta Csehországba, Lukavecbe, udvari zenekarának élére. Még ebben az évben megnősült, de házassága nem volt szerencsésnek mondható.

1761-ben az Esterházy-család szolgálatába lépett, s közel 30 évig volt az udvari zenekar karmestere és zeneszerzője. Esterházy zenekarában, Kismartonban először csak másodkarmesterként működött, majd 5 év múlva lett a hercegi zenekar vezetője. Az első években főleg kamarazenét, szimfonikus műveket és misét komponált.

Az Esterházyaknál töltött első évtized alatt Haydn elszigetelődve élt, kortársainak zenéjéről csak keveset tudott. Viszont kísérletezhetett egy zenekar élén, s ennek eredménye a szimfónia és a vonósnégyesek klasszikus megformálása lett, mellyel egy újszerű zenekari stílus alapjait rakta le. Főleg ritmikában adott újat, a különböző ritmusokkal a mozdulatok, gesztusok kifejezésére törekedett. Kialakította a később klasszikussá váló szonátaformának a belső szerkezeti arányait. (“haydni ikervariációk” = a téma dúr és moll hangnembeli feldolgozása váltakozik.) A 60-as évek romantikus irodalmi áramlata, a “Sturm und Drang” mozgalom hatással volt Haydn művészetére is. A kiegyensúlyozott, nyugodt fellépésű melódia és harmóniavilága egyre inkább nyugtalanságot, feldúlt érzelmeket fejezett ki, és feltűnően sok lett a moll hangnemű tétel.

Az Esterházy rezidencián gyakoriak voltak az ünnepségek, vendégjárások, ezért mindig kellett valami új muzsika, leginkább operabemutató ezekre az alkalmakra. Először főként külföldi operákat mutattak be, melyeket áthangszereltek, átalakítottak a helyi adottságoknak megfelelően, s néha a zenekara is ellátogatott Pozsonyba vagy Bécsbe. Egy bécsi zeneművész társaság megrendelésére írta a “Tóbiás megtérése” című bibliai tárgyú, olasz szövegű oratóriumát, melynek szép sikere volt, s nevét Európa-szerte kezdték megismerni. 1779-ben szerződést kötött a bécsi Artaria kiadóval, így szerzeményei hiteles formában és anyagi haszonnal járva jelenhettek meg.

Esterházy működésének utolsó éveiben javarészt külföldi megrendelőknek komponált. (pl.: a spanyolországi Cadix székesegyház részére: “A Megváltó 7 szava a keresztfán” című zenekari művet, melyet később oratóriummá dolgozott át, majd a francia zenésztársaság rendelt nála 6 szimfóniát, ezek lettek a “Párizsi szimfóniák”.)

1790-ben meghalt Miklós herceg, s utódja szélnek eresztette a zenekart. Csak néhány muzsikusnak, - így pl. Haydnnek is - folyósított továbbra is fizetést. Haydn Bécsbe ment, majd egy londoni hangverseny-vállalkozó angliai körútra szerződtette. Hatalmas sikereket ért el a művészetben és a társadalmi életben egyaránt. Műveit nagy tetszés övezte, a hangversenyeken ünnepelték. Az oxfordi egyetem díszdoktorrá avatta, maga a királyi pár is meghívta. A másféléves angliai útból diadalút lett. Jelentős anyagi haszonnal tért vissza Bécsbe. Ekkor fogadta tanítványai sorába Beethovent, azonban a két nagy muzsikus között - főleg eltérő egyéniségük miatt - nem tudott kialakulni ideális mester-tanítvány viszony.

Hamarosan újabb meghívás érkezett Angliából. Második londoni vendégszereplésének sikerét pedig már az előző koncertútja is biztosította. Händel óta Haydn volt az első külföldi zeneszerző, akit London népe a szívébe zárt. A királyi pár fel is szólította: telepedjék le náluk. Haydn azonban elhárította a meghívást.

Az 1790-es évek vége felé a hangszeres muzsikából már csak a vonósnégyes érdekelte. Egyik leghíresebb kései alkotása a “Gott erhalte” kezdetű császár-himnusz, mely a magyarok körében - főleg a szabadságharc leverése után - rendkívül népszerűtlen volt. Ez az ellenszenv világméreteket öltött, amikor a hitleri Németország - új szöveggel - hivatalos himnuszává tette.

Londoni Händel-élményeinek hatására azonban újult érdeklődéssel fordult az oratórium műfajához. G. von Swieten bécsi zenebarát szövegére írta a “Teremtés” című oratóriumát. A bemutató hatalmas sikert hozott. Ezen felbuzdulva Swieten újabb librettót írt, “Évszakok” címmel. Ennek bemutatója Bécsben már nemzeti ünnep volt. Alkotó munkásságának utolsó periódusában alkotta minden műfajában a legtökéletesebb műveit. E kései műveinek stílusára rendkívüli hatással volt az angliai körútja, s az igényes polgári közönség, mely ellentétben a főúri rezidenciákkal, a muzsikától nem csupán szórakozást, hanem művészeti élményt várt, egyszerű, könnyen érthető, de hatásos műveket.

70 éves kora után már alig komponált. 1805-ben elkészült alkotásainak jegyzéke, melyben felsorolta mindazokat a szerzeményeket, amelyekre hozzávetőlegesen emlékezett. Bécsi otthona a látogatók zarándokhelye lett. Európa minden részéből elhalmozták kitüntetésekkel. Megérhette műveinek olyan elismerését, amelyben kevés nagy zeneszerző részesülhetett.

1809-ben halt meg Bécsben, holttestét később, 1820-ban Kismartonban, az Esterházyak várkápolnájában temették el.

Művei:

Haydn egyike volt a legtermékenyebb zeneszerzőknek. Száznégy szimfóniája (egyes források szerint száznyolc), mellett több mint húsz operát, négy oratóriumot, számos versenyművet (húszat zongorára és csembalóra, kilencet hegedűre, hatot gordonkára, valamint tízet egyéb szólóhangszerre), divertimentókat, kamarazenei kompozíciókat (köztük több mint hatvan vonósnégyest, harmincegy zongora-, hatvanhat vonós- és százhuszonöt barytontriót), áriákat, dalokat és több mint háromszáz népdalfeldolgozást komponált.

Forrás:

http://www.berze-nagy.sulinet.hu/stilus/klasszicizmus/haydn.htm

http://www.filharmonia.com/Htm/Franz_Joseph_Haydn.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Joseph_Haydn

Könyvtárunkban megtalálható művei:

·         Andante: (Concerto en mi bemol majeur, részl.)

·         B-dúr vonósnégyes Op. 76 No. 4 Hob.III:78"Hajnal" /

·         C-dúr vonósnégyes Op. 76 No 3 Hob:III:77 "Császár" | Allegro | Poco Adagio. Cantabile. Varazioni I-IV. | Menuetto | Finale. Presto

·         Cello concertos

·         Cinq Contredanses

·         Concerto f. Flöte & Streicher, Hob. VII f: l, D-Dur

·         Concerto f. Trompets & Streicher Hob. 7e: 1. Es-Dur

·         D-dúr "Londoni" szimfónia: IV. tétel

·         D-dúr versenymű csembalora - Rondó

·         D-dúr vonósnégyes I. tétel: Pacsirta

·         Esz-dúr vonósnégyes OP. 33. No. 2. : II. tétel Scherzo (részlet)

·         Évszakok: Tavasz kórus

·         Évszakok: Szüreti kórus

·         Évszakok: Tavasz-kórus (részlet)

·         Évszakok (részlet): Szüreti kórus

·         f-moll variációk: Hob. XVII:6

Könyvtárunkban megtalálható róla szóló könyvek:

·         Bartha Dénes: Joseph Haydn élete dokumentumokban

·         Gál Zsuzsa: Joseph Haydn

·         Geiringer, Karl: Joseph Haydn

·         Kárpáti János: Muzsikáló zenetörténet

·         Ormay Imre: Újjáéledt muzsika: Vivaldi, Bach, Haydn, Schubert

·         Rosen, Charles: A klasszikus stílus, Haydn, Mozart, Beethoven

·         Somfai László: Joseph Haydn: élete képekben és dokumentumokban

·         Somfai László: Joseph Haydn zongoraszonátái

·         Stendhal: Stendhal művei 9., Zenei írások

·         Szentkuthy Miklós: Doktor Haydn